Felnőtt fejjel az ember - ha nem hagyja abba az olvasást -, előbb-utóbb rájön arra, hogy az általános- és középiskolában vajmi keveset tanítottak meg neki történelemből, és pont a legérdekesebb dolgokat hagyták ki a tananyagból. Persze azért van ez így, mert bizonyos tárgyi leleteket kissé nehezebb beilleszteni az események láncolatába, mint másokat, és csak megzavarnák vele az amúgy is lobbanékony fiatal elmét - sokkal célszerűbb tehát elhitetni a nebulókkal, hogy kétezer évvel ezelőtt sokkal lassabban és unalmasabban hömpölygött az élet folyama... aztán amikor az ember az internetes beszélgetésektől motiváltan újabb és újabb érdekességeket keres, vagy a saját gyerekének magyarázna, és kicsit kénytelen utánaolvasni, hogy pontosan hogyan is szerveződött az élet, akkor döbben rá, hogy Caracalla termái szinte felvennék a versenyt egy mai akvaparkkal, vagy hogy a görög politika legalább olyan bonyolult és piszkos ügylet volt, mint amilyen korunk modern verziója. 

    De a legnagyobb döbbenetet mégiscsak az ilyen kisebb, kézbevehető és magunkkal cipelhető tárgy okozza, mint pl. az antiküthérai szerkezet. Ezt is fogta és magával cipelte Marcellus római tábornok, amikor a szicíliai Szüraküzában legyőzték és kifosztották a görögöket, és megölték Archimédészt, a szerkezet egyik feltételezett feltalálóját Kr. e. 212-ben. Aztán kétezer évvel később, 1902-ben egy szivacshalász vette kézbe Küthéra és Kréta szigete között(ahol egy Kis-Ázsiából visszatérő római hajó i.e. 70-60 körül süllyedhetett el vele), 40 méter mélységben, és felszínre hozta, de a tudósok modern kori kacatnak nézték és pihentették még néhány évtizedig a raktárban... akkor Derek de Solla végre elővette a nagyítóját és az a sejtelme támadt, hogy mégiscsak valami nagyjelentőségű lelettel áll szemben, mert mintha ókori bronz fogaskerekek akadtak volna meg a nagyítóüveg alatt - csakhogy ez eléggé képtelen felfedezés volt a görög-római antikvitásról addig szerzett összes tudása fényében! 

    A szerkezetett vizsgálni kezdték röntgennel, és kiderült, hogy összetettebb, mint egy modern mechanikus óramű: legalább 37 bronz fogaskereket tartalmazott, amelyek közül a legnagyobbnak 27 foga van, az előlapja egy óráéra emlékeztet, amelyen két koncentrikus kör található a görög zodiákussal, illetve az egyiptomi naptár beosztásával, valamint a későbbi számítógépes tomográfiás elemzések alapján több, mint 2000 írásjel és szimbólum található rajta. A legújabb kutatások szerint az ókori számítógép képes volt egy megadott múltbéli vagy jövőbeli időpontra kiszámítani a Nap, a Hold, és további öt akkoriban ismert bolygó (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz) pontos helyzetét, előrejelezni a Vénusz-átvonulásokat és a Holdfogyatkozásokat, figyelembe véve, hogy a Hold ellipszispályája miatt néha gyorsabban mozog az égbolton, illetve hogy a Föld Nap körüli mozgása nincs egészen összhangban a Hold Föld körüli keringésével. Ezeket a bonyolultabb mechanizmusokat több fogaskerék együttes munkájával lehet csak lemodellezni - ha megnézzük az antiküthérai szerkezet működését bemutató youtube videókat, némi fogalmat alkothatunk róla, valójában milyen összetett és nagy precizitást igénylő feladat is volt ez.

Így épülhettek egymásra a fogaskerekek rétegei (a szerkezetet vizsgáló tudósok szerint):

https://www.youtube.com/watch?v=MqhuAnySPZ0

És így építette meg az Apple mérnőke, Andrew Carol az elméleti modellt LEGO-ból:

https://www.youtube.com/watch?v=RLPVCJjTNgk

    És hogy miért van ennek olyan nagy jelentősége?

    Az antiküthérai mechanizmus egy úgynevezett időn/téren kívüli tárgy, amivel a tudósok az olyan leleteket jelölik, amelyek az adott helyen és időben az adott korról birtokunkban lévő ismeretek alapján nem létezhetnének, pl. az akkori civilizáció technológiai szintje miatt. A világon sehol nem készültek ilyen bonyolult és precíziós gyártást igénylő szerkezetek egészen a modern kor elejéig. Ez az ókori lelet egyedülálló, és felveti egy alternatív történelem lehetőségét. Voltak-e egyszerűbb, korábbi szerkezetek, amelyek az antiküthérai mechanizmus elődeinek tekinthetők? Melyik volt az a társadalom, amely jólét és technológia szempontjából elég fejlett volt ahhoz, hogy ilyen szerkezetek megalkotásával tűnjön ki a többi ókori társadalom közül? Létezett-e a görögök által is emlegetett Atlantisz, vagy esetleg nem is földi eredetűek a kultúrának ezek a magasabb szintű nyomai? Egyelőre a találgatásokkal kell megelégednünk - és Erich von Daniken merész elméletei (Istenek ivadékai vagyunk), vagy Várkonyi Nándor visszafogottabb elemző munkája (Sziriat oszlopai) további talányokkal bővítik a képzeletünket. Még ha a későbbi Bizánci Birodalom idejéből ránkmaradt fogaskerekes naptárszerkezetek töredékeit, vagy az iszlám Ötletes szerkezetek könyvét nézzük is, még akkor is tovább motoszkálnak bennünk ezek a kérdések. Minimum arra választ kell találnunk, hogy ha az ókori civilizáció magasabb szintű volt az eddig feltételezettnél is, akkor hol vannak ennek az alapjai az emberiség történelmében (szinte rögtön a barlanglakó életmód után bronz óraművet gyártani elég bizarr váltás), vagy hol vannak ennek az alapjai egyáltalán (akár a történelmünkön kívül)?

    De miért fontos mindez az asztrológia szerelmeseinek?

Bizonyított-e, hogy az antiküthérai leletet asztrológiai célra használták?

    Részben igen. A tudósok elismerték, hogy a Nappal és a Holddal együtt az akkori világban ismert hét bolygó mozgását modellezi. Eleinte vita volt arról, hogy Nap, vagy Föld középpontű világképpel dolgozik, de a szerkezetet újjáalkotó (tehát a gyakorlatban megtapasztaló) tudós, Michael Wright szerint kizárt, hogy heliocentrikus lenne. Miért is lenne Napközpontú, amikor egyik fő funkciója a Hold Föld körüli keringésének minél pontosabb modellezése?

    Az antiküthérai szerkezettel az ókori görögök pontosan előrejelezhették a Nap- és Holdfogyatkozásokat, valamint a bolygóállásokat egyik legnagyobb ünnepük, az Olimpiai Játékok idején, illetve magukhoz a bolygóállásokhoz igazíthatták az ünnepek időpontját! Az ókori Olimpiai Játékok a nyári napfordulóhoz legközelebb eső teliholdkor kezdődtek. A korinthoszi nyelvű feliratokban úgy tűnik, utalások vannak egy másik sportjátékra, a Dódóné közelében rendezett Naa játékra is. Mindez - a feliratok tanúsága szerint - a zodiákusba ágyazva!

    De ha egy ilyen kifinomult és feltehetőleg időigényes munkával előállított szerkezet csak az Olimpiák idejét hivatott meghatározni, akkor mit keres évszázadokkal később egy Kis-Ázsiából visszafelé tartó római hajón? A puszta navigációra egyszerűbb szerkezetek is rendelkezésre álltak, talán nem lett volna fontos, hogy egy ilyen értékes tárgyat messzi földre magukkal hurcoljanak... De ha azt vesszük alapul, hogy a rómaiak sem vetették meg az istenek segítségét egy-egy háború, vagy portyahadjárat sikerét biztosítandó, és ráadásul az egyik legismertebb bolygó (Mars) viseli a háború római istenének nevét, amely bolygó történetesen az asztrológiában is az agressziót, a harcot és a fizikai erőt szimbolizálja - nos, így már kezdhetünk gyanakodni, hogy talán valóban különböző horoszkópok felállítása is lehetett a célja ennek a különös tárgyi emléknek!

    És akkor feltehetjük a kérdést, hogy az ókori világban vajon mekkora jelentőséget tulajdonítottak a horoszkópoknak, az asztrológiának?

    És ha ezt sikerül is úgy nagyságrendileg megbecsülni, még mindig ott marad a legnagyobb kérdés: és honnan származik az erről szóló tudás, a biztos hit, mely ilyen nagyszerű szerkezetet hozott létre? Benső csillagunk keresése közben egy külön kaland ezt is kideríteni...

Ma elindítottuk új blogunkat. Az üzenetek nyomon követése RSS csatornán keresztül is lehetséges.